A Vaisala néhány élvonalbeli szén-dioxid-érzékelőjét adományozta annak a csapatnak, amely egy gondolatébresztő és inspiráló kiállítás létrehozásáért felelős az idei Velencei Építészeti Biennálén. A projekt egyik fő célja a fák használata a kellemes beltéri klíma megteremtéséhez.
A Flandriai Építészeti Intézet megbízásából és Bas Smets tájépítész által kurált Belga Pavilonban idén egy „Bioszférák építése” című kiállítás lesz látható. „A klímaváltozás és a közelmúltbeli válságok, amelyekkel szembesültünk, arra kényszerítenek minket, hogy újragondoljuk az építészet és a természet kapcsolatát” – magyarázza Smets. „Történelmileg és hagyományosan az építészet elszigetelődött a természeti világtól, fűtéssel, szellőztetéssel és mechanikus eszközökkel teremtve újra beltéri klímát. Emberként a szubtrópusi éghajlat körülményeit részesítjük előnyben, ezért projektünk azt vizsgálja és bemutatja, mi történik, ha szubtrópusi növényeket, például a kámforfát használunk a beltéri környezet kezelésére.”
Az 1895-ös alapításával a Velencei Biennálé a világ egyik leghosszabb ideje fennálló kulturális fesztiválja, amely jelenleg mintegy 30, különböző országok által létrehozott állandó pavilonnal rendelkezik. 2025-ben az Építészeti Biennálé célja a hulladék felszámolása, az anyagok újrahasznosítása és körforgása, valamint a természetes rendszerek regenerálása lesz annak bizonyítása érdekében, hogy az épített környezet harmonikusan létezhet együtt a természeti környezettel.
2024 novemberében a Genti Egyetem Biotudományi Mérnöki Karán felépítették az „Építési Bioszférák” kiállítás prototípusát, ahol Kathy Steppe professzor és csapata egy üvegházat hozott létre, amelyben a szubtrópusi fákat szorosan figyelemmel kísérik a TreeWatch technológiával. A Biennálé Építészeti Kiállítás kezdete előtt az összes növényt és a hozzájuk tartozó monitoring infrastruktúrát Velencébe szállították, és a belga pavilonban helyezték el. A négy legfontosabb környezeti mérés a fény, a hőmérséklet, a páratartalom és a szén-dioxid, mivel ezek a tényezők befolyásolják leginkább a beltéri emberi kényelmet és jólétet.
A növények beltéri környezet kezelésére való felhasználásának lehetőségeit ismertetve Steppe professzor a következőket mondja: „Az épületeken belüli optimális körülmények fenntartásához általában valamilyen fűtési, szellőztetési és/vagy légkondicionálási rendszert kell bevezetni, de ez nagyon költséges lehet mind anyagilag, mind a szénlábnyom szempontjából.” Az épített és a természetes környezetet összehasonlítva és szembeállítva így folytatja: „A növények aktívan kölcsönhatásba lépnek a helyi klímával, és segítenek szabályozni azt olyan folyamatokon keresztül, mint a fotoszintézis és a párologtatás. Ez azt jelenti például, hogy az emberek, más élőlények és a természetes folyamatok által termelt CO2-t a növények a fotoszintézis során felvehetik, segítve megelőzni a túlzott beltéri CO2-felhalmozódást.”
A 2000 ppm feletti CO2-szint fejfájást, álmosságot, koncentrációzavart, figyelemzavart, megnövekedett pulzusszámot és enyhe hányingert okozhat. A nagyon magas CO2-szintnek való kitettség (például olaj-/gázégőkből vagy gázszivárgásból) akár fulladásos halálesetet is okozhat.
A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) szerint az épületek üzemeltetése a globális végső energiafogyasztás 30%-áért és a globális energiával kapcsolatos kibocsátások 26%-áért felelős (8% közvetlen kibocsátás az épületekben, 18% pedig közvetett kibocsátás az épületekben felhasznált villamos energia és hő előállításából). A klímaválság ezért minden ágazatot, és különösen az építőipart kihívás elé állít, hogy megtalálja a módját az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére. Az „Épületbioszférák” ezért a növények beltéri környezetgazdálkodásba való integrálása által kínált lehetőségek vizsgálatára törekszik, és az építészeti és épülettervező közösséggel való együttműködésre, hogy megkérdőjelezze az épülettervezés és -üzemeltetés hagyományos megközelítéseit.
Az „Épületbioszférák” kiállítás élő laboratóriumként szolgál majd, feltárva, hogy a növények hogyan egészíthetik ki a hagyományos energiaigényes épületüzemeltetési technológiákat. A Vaisala CO2-érzékelőit ezért a kiállítás különböző pontjain helyezték el: egyet a szabadban, egyet a pavilon előcsarnokában, egyet pedig az „Épület bioszférái” termében a növényzet lombkoronájában, hogy figyelemmel kísérjék, a növények milyen hatékonyan segítenek szabályozni a beltéri CO2-szintet.
Idén a Biennálé Építészeti Belga Pavilonjának látogatói élőben tekinthetik meg az „Épületbioszférák” kiállítás adatait. „Ez a világ egyik legrangosabb építészeti eseménye” – teszi hozzá Steppe professzor. „Tehát fantasztikus lehetőséget kínál arra, hogy inspiráljuk a világ minden tájáról érkező épülettervezőket. A legkézenfekvőbb alkalmazások – nevezhetjük őket a legalacsonyabban lógó gyümölcsöknek! – a nagy épületek, például a vasútállomások és a repülőterek.”
A 2025-ös Építészeti Biennálé célkitűzései összhangban vannak a Vaisala fenntarthatósági céljaival, beleértve a vállalat fő célját is, amelyet a következőképpen ír le: minden intézkedés megtétele a bolygóért. „Örömmel fogadtuk a meghívást erre a nagyra becsült eseményre” – nyilatkozta a Vaisala Pekka Ravila, az Ipari Mérésészet EMEA alelnöke. „Nemcsak azért, mert kiemeli CO2-érzékelőink teljesítményét, hanem főleg azért, mert ez egy nagyon izgalmas lehetőséget kínál arra, hogy paradigmaváltást hozzunk létre az épületek tervezésében és üzemeltetésében. Ha ezt el tudjuk érni, a klímaváltozásra gyakorolt potenciális jótékony hatások óriásiak lesznek.”
Összefoglalva Steppe professzor azt mondja: „Ha meg akarjuk győzni az épülettervezőket, hogy építsenek be növényeket a terveikbe, elengedhetetlen, hogy adatokat szolgáltassunk számukra ötleteink alátámasztására. A Vaisala szén-dioxid-érzékelői ezért létfontosságú szerepet játszanak abban, hogy bemutassuk, hogyan képesek a növények természetes módon szabályozni a beltéri CO2-szintet, anélkül, hogy nagy szénlábnyomot kellene hagyniuk, és azzal a további előnnyel, hogy a növények jól néznek ki!”
